
Julija Zinner

Julija 1977-ben született Oroszországban, Togliatti-ban, amely arról híres, hogy ott gyártották a Zsigulikat és a Ladákat. Óvodapedagógus és pszichológia szakon tanult. Egy nyári gyakorlat során került egy olyan rehabilitációs intézetbe, ahol alkalmazták a Pető-módszert. Olyan hallgatókat kerestek a következő tanévre, akiket elküldhettek Magyarországra tanulni. Julija jelentkezett, így érkezett 1996-ban Magyarországra. Már 15 éve él itt.
Magyarország a második hazája lett. Itt ment férjhez 8 éve, és itt született meg a kisfia, a 16 hónapos, örökmozgó Leon Valentin. Férje sokat dolgozik külföldön gépészmérnökként.
Tetszik neki a magyarok nyugodt életstílusa és kedvessége. Csodálja a magyar nyelv tisztaságát és sajátosságát. Ritkán jár haza, mert az itt töltött idő alatt hatalmas változások történtek a hazájában. Ha hazamegy, várja, hogy visszajöjjön, mert már nem bírja az ottani tempót és ritmust. Amikor megérkezett az országba, először letelepedési engedélyt kapott, majd állandó tartózkodási joggal bíró, uniós állampolgár lett.
Julija első itteni évében csak a nyelvtanulással foglalkozott.1997-ben kezdett el tanulni a Pető Intézetben. Az első hete a gyerekcsoportban borzasztó volt, mert semmit sem értett. Megrémült, aztán lassan belejött. Amikor megérkezett, észrevette a hatalmas lépcsőt az épület előtt. Azt gondolta, ez is a módszer része: aki bejut, az már valamire képes lesz. Amikor bekerült egy csoportba, csodálkozott, hogy mennyire jót tett az ottani gyerekeknek a tanítás. Szárnyakat adott nekik a rájuk irányuló szeretet és kreativitás.
A szakterülete a konduktív pedagógia. Ennek a lényege a csoportban végzett, összehangolt munka a központi idegrendszer-sérült gyerekeken. Oroszországban keveset hallott a módszerről, de itt megfogta őt a gyerekek kitartása, hogy volt egy céljuk, amit követtek. A Pető-módszer tulajdonképpen egy komplex pedagógiai rendszer. A konduktív pedagógia lényege, hogy aktív tanulással megtanítják azt a gyerekeknek, amire a sérült idegsejtek nem képesek. Ez a konduktorok feladata. Konduktor sem lehet bárki, kell hozzá egy belső érzék, amelynek segítségével az ember átvezeti a gyerekeket a problémákon, hogy saját maguk oldhassák meg őket. A konduktoroknál fontos, hogy szépen beszéljenek, mozogjanak, jól ismerjék a nyelvet, hiszen ezeket jól meg kell tanítaniuk a gyerekeknek.
Julija élete legjobb döntésének tartja, hogy elkezdte tanulni a konduktív pedagógiát.
.jpg)
Ez nem egy kezelés, gyógyítás, inkább gondosan megszervezett életforma, ami 24 órán és egy életen át tart. Felruházzák a gyerekeket egy olyan tudással, ami segít nekik a további életükben. Gyökerei nem csak távol-keleti tudásra, hanem ókori filozófiákra és későbbi orvosi kutatásokra is visszanyúlnak.
Magában a filozófiában nagyon fontos a pozitivitás, a lelki hozzáállás. Pető professzor nem ismert lehetetlen esetet, olyan gyerekekkel foglalkozott, akikről már a legelején lemondtak. A módszer legfontosabb célja, hogy önmegvalósulásra képes, boldog embert neveljen a gyerekekből.
Az intézetben az a leglátványosabb eredmény, ha valaki elkezd önállóan járni, de a konduktorok, köztük Julija és a gyerekek is, megtanultak örülni az apró sikereknek. Ezeket emelik ki, és dicsérik meg.
.jpg)
Julija szerint a Pető módszert úgy kell felfogni, mint egy filozófiát. Hogy csak pozitív dolgokra koncentrálunk, megpróbáljuk megtalálni a helyes utat, és megoldani a problémáinkat. Ehhez gyereknek és konduktornak ugyanúgy kell gondolkodnia, mert ez egy kétirányú kapcsolat.
A konduktív nevelés kulcseleme a csoport, ami húzóerőt jelent a gyerekek számára. Egymást segítik, tudnak a másiknak örülni és közösséget alkotnak. Apróságokat is megdicsérnek, ezzel ösztönzik fejlődésre a gyerekeket.