A magyar jazztörténet lényegesen régebbre nyúlik vissza, mint az ma általában ismert.A jazz kialakulásánál és elterjedésénél nagyon fontos szerepe volt a Liszt Ferenc által kialakított zenei formáknak, újításoknak. Amint azt egy dél-afrikai zenetörténész megjegyezte: „A ragtime és a swing korszakban nincs olyan zenész és zenekar, aki és amely nem idézne, vagy lopna Liszt Ferenctől”.

Liszt Ferenc tanítványai közül jó néhányan továbbvitték briliáns technikáját és sokan ma őt tartják a világ első jazz-zongoristájának. Olyan nagyszerű zenész mint a kanadai színesbőrű Oscar Peterson, a Liszt-vonalból merítette fő zenei inspirációit és a napi próbáin Liszt Ferenc Magyar rapszódiái mind sorra kerültek. A személyzetnek a próba végét a Liszt-féle Rákóczi induló eljátszása jelentette… Amint arra francia jazztörténészek már több évtizeddel ezelőtt rámutattak: a magyar cigányzenészek a műfaj első terjesztői között voltak, hiszen ők voltak, mai szóval éve, azok a popzenészek, akik ezt az újfajta zenét Indiától Dániáig, Ausztráliától Oroszországig mint divatos táncformát játszották, előadták a cake walk-okat és a ragtime-okat, majd később a two stepp-eket és a foxtrottokat is. Kiemelkedő jelentőségű Berkes Béla császári és királyi udvari tánczenész működése, aki zenekarával mintegy CD-nyi (!) hangfelvételt hagyott az utókorra.

A két világháború között Beamter Bubi, Buttola Ede, Chappy, Martiny Lajos és Solymossy Lulu voltak azok a kiemelkedő jelentőségű muzsikusok, akiknek nevét és munkásságát a mai napig jegyzik szerte a világon. Ők a kor ismert standerdjei mellett igen sok saját szerzeményt és számos népszerű magyar operett számait jazzre hangszerelve játszották.

A modern jazz kezdeti korszakában, az 1940-es évek végétől jó két évtizeden keresztül a számos utánzóművész igen sok sokfajta stílusban játszott. Hogy végül világhírre azok tettek szert, akik a magyar zenei gyökereiket felhasználva alkottak maradandót, talán nem is lehet kérdéses. Elsőként Zoller Attila nevét kell említenünk, aki maradandó nyomot hagyott az osztrák és nyugat-német jazzben is. Ő már az 1950-es évektől azon az úton haladt, amelyet manapság etnojazzként emlegetnek. De ő volt a világ első free jazz gitárosa is! Tanítványai közül több tucatnyian a mai napig tovább éltetik zenéjét. Munkásságáról a negyedik kötet 2011. októberében jelenik meg. Szabó Gábor hosszú ideig népszerűbb volt mint Zoller, de manapság már elsősorban a Carlos Santanára gyakorolt hatása miatt emlegetik: Nélküle sohasem alakult volna ki a Santana együttes stílusa.

A magyar népzenei gyökerek felhasználása fokozatosan épült be a hazai jazzmuzsikusok repertoárjába. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László és mások népzenei gyűjtései alapján mind többen fordultak a kárpát medencei gyökerekhez, összefonva a népzenei improvizációkat a jazzben használatos improvizációkkal. Ezt nem kis mértékben elősegítette az a rendszerváltás előtti szemlélet, amely a Magyar Rádió által meghirdetett jazzversenyeken kiemelten kezelte a magyar kompozíciókat, valamint az, hogy a jazzkoncertek, valamint jazzfesztiválok egyenes (live) rádióadásakor csak magyar szerzemények eljátszását engedélyezte.

A magyar etnojazz az, ami napjainkban a hangfelvételeken és külföldi koncerteken, fesztiválokon keresett. Megalapítója az idén elhunyt Szabados György volt. Tanítványai, illetve az etnojazz-vonal további képviselői közül Binder Károly, Borbély Mihály, Dresch Mihály, Grencsó István, Szabó Sándor, valamint a Dél-Alföldi Szaxofon Együttes a legjelentősebbek.