1976-ban jött Magyarországra, a Kodály Intézetbe tanulni. Egy évig tanult, aztán férjhez ment Illés Attilához. Teljes neve Ito Illés Naomi. Magyarországon maradt három évig. Egy soltvadkerti művelődési házban tanított gyerekeket, de akkor még nem nagyon tudta használni a nyelvet, olykor a tanítványai segítettek neki.

Kodály szerint, a saját népünk dalaiból indulva kell tanítani, ezért 1980-ban hazament Japánba a férjével együtt, hogy japán gyerekeknek taníthasson zenét, japán módszerrel. Idomítani akarta a Kodály módszert a japán dalokhoz. Kodály módszerrel zeneiskolát alapított, és egyetemen is adott órákat. Hét évvel ezelőtt tért vissza Magyarországra. Kecskeméten laknak, mert a férje onnan valósi. Régi ismerősei, barátnői is ott laknak. Naomi nyugodt egyéniségnek tartja magát, nem szereti a nagyvárost. Tetszik neki az, hogy séta közben összefut az ismerőseivel, barátaival.

Amíg Japánban tanított, gyakran fogadott magyar zenetanárokat, mert úgy érezte, hogy a pedagógiában még nem olyan erős, mint szeretné. Forrai Katalin könyvét, a Hangok világát fordította le japánra, azt használta az oktatáshoz. Zongorázni tanított kisebb, 2-3 éves gyerekeket is, akiket nehéz volt a zongoraszéken tartani. Ekkor kezdte el gyakorlatban is alkalmazni a Kodály módszert. Csak akkor vágott bele a tényleges tanításba, miután egy éven át csak játékos módszereket használt náluk.

Naomi szerint a Kodály filozófia lényege, hogy a saját népünk zenéjéből, énekelve kell közelíteni a tanuláshoz. Dalokkal nagyon sokat játszani, ebből zenei elemeket építeni. Nem kell megállni a saját ország zenéjénél, a szomszédos országokét is tanulni, érezni kell.

Japánban az óvodásoknak nem tanítanak japán dalokat, csak európaiakat, amikre ők azt hiszik, hogy japán, mert a saját nyelvükön tanulják. Ezzel tulajdonképpen összekeveredtek a különböző kultúrák. Japánban államilag nem elfogadott módszertan a Kodály módszer. Ott hetente egyszer-kétszer van ének-zene óra. Nem használnak tanítási módszereket, külföldi darabokat tanítanak meg a gyerekeknek. Egy énekkönyvben, 60 dalból csak 3 dal japán.

Naomi eddig nem csak Kodály módszerrel tanított. Ugyan ez a szakmája, de tudja, hogy nem szabad vallásként követni. Úgy tartja, minden lehetőséget ki kell használni a tanulásra.

Szeretné, ha minél többen használnák a Kodály módszert, de ahhoz, hogy igazán taníthassák, nagyon sokat kell még a tanároknak is tanulni.

Naomi Japánban gyermekkórust is szervezett. Azok a gyerekek azóta felnőttek, és már egyetemisták, de azt ígérték Naominak, hogy akkor sem hagyják abba az éneklést, ha felnőttek és elfoglaltak lesznek. Most már ifjúsági kórus is van Japánban, amikor évente egyszer-kétszer hazalátogat, órákat ad nekik.

Férje 20 évig, ő 24 évig volt kint Japánban. A férje bábjátékosként, és készítőként dolgozott, de jött a gazdasági válság, és visszaköltöztek. Attila most egy biatorbágyi japán cégnél dolgozik tolmácsként. Naomit nemrég bízta meg egy japán cég, hogy az általuk felvett magyar zeneórákat lássa el japán felirattal. Egy japán kottakiadónak is dolgozik, aki magyar darabokat jelentet meg. Ezeknek a kottáknak a fordításával is foglalkozik.

Naomi Szegeden a Bartók női kar tagja, rendszeresen lép fel velük. Ezt tartja élete egyik fénypontjának.